Itt fogom kommunikálni azokat a változásokat, akciókat, történéseket amik a munkámat és a stúdiót érinti!
"A gondolat szabadsága a lélek lélegzete." – Baruch Spinoza
Nem „másokat” fotózok.....
Januártól egy kicsit szélesítem a portfóliómat, olyan fotózások irányába is, amelyek eddig kevésbé voltak jelen a munkáimban. Ennek részleteibe most nem mennék bele. Ami viszont fontos: a téma kapcsán alapos „kutatást” végeztem, és bevallom, engem is meglepett mindaz, amit felfedeztem – pedig nyitott gondolkodásúnak és világlátott embernek tartom magam.
Millió és millió különlegesség lapul bennünk. A vágyainkban, a gondolatainkban, a belső világunkban annyira különbözőek vagyunk, hogy azt szinte lehetetlen teljes egészében felfogni. Ami az egyik embernek öröm, felszabadulás vagy természetes megélés, az a másik számára már extrémnek, érthetetlennek vagy akár elfogadhatatlannak tűnhet. Ez önmagában még nem meglepő. Nem is igazán érdekes. Ami igazán elgondolkodtató, az az, hogy hajlamosak vagyunk elhinni: akiknek az érdeklődése, a szexuális irányultsága vagy akár egy fétise eltér a „megszokottól”, azok az emberek azonnal felismerhetők. Hogy ők mások. Hogy kilógnak a sorból.
Mintha lennének „ők” – a mások.
Pedig ez egyszerűen nem igaz.
Ők nem mások. Ugyanolyan emberek, mint bárki más. Dolgoznak, családjuk van, éreznek, szeretnek, kötődnek, értékrendjük van. Az utcán elsétálsz mellettük. A boltban együtt álltok sorba. Lehet, hogy beszélgettek pár szót. A moziban melletted ülnek. Lehet, hogy a kollégáid, az ismerőseid – vagy éppen a családtagjaid.
Csak van az életüknek egy rejtett része. Egy olyan része, amit jó okkal tartanak meg maguknak. Mert valljuk be őszintén: az emberek többsége nem szereti a „másokat”. A társadalom kimondva vagy kimondatlanul azt üzeni: ne lógj ki a sorból. Légy „normális”. Ami pedig nem fér bele ebbe a szűk keretbe, arra könnyen rásütik a bélyeget: „undorító”, „beteg”, „elfogadhatatlan”. És ezek még csak a finomabb jelzők.
Ez az ellenszenv legtöbbször nem rosszindulatból fakad, hanem tudatlanságból. Félelemből attól, amit nem értünk. Néha pedig egy megmagyarázhatatlan irigységből – abból, hogy mások mernek szembenézni önmagukkal, és vállalni azt, ami nekik örömet okoz, még akkor is, ha az kívülről „túl soknak” vagy „extrémnek” tűnik.
A munkám során mindig is az volt a célom, hogy segítsek az embereknek kilépni a komfortzónájukból. Hogy merjenek közelebb kerülni önmagukhoz. Hogy olyanok lehessenek, amilyenek valójában szeretnének lenni – megfelelési kényszer, elvárások és szerepek nélkül. A stúdió számomra nem csupán egy hely, ahol képek készülnek. Egy biztonságos tér. Egy olyan közeg, ahová úgy lehet megérkezni, hogy nem kell bántástól, szégyentől vagy ítélkezéstől tartani. Ahol nincs „furcsa”, nincs „túl sok”, nincs „nem normális”. Csak emberek vannak, a saját történetükkel, érzéseikkel és vágyaikkal.
Talán itt lenne az ideje felismerni: nem „ők” a mások. Hanem mindannyian különlegesek vagyunk. Csak nem mindannyian merjük ezt megélni. És nem mindenkinek adatott meg, hogy legyen egy hely, ahol ezt biztonságban megteheti.
„Nem megmutatlak.
Nem megítéllek.
Nem átalakítalak.
Hanem teret adok, hogy önmagad lehess.”
Bizalom a fotós és modell között – Miért fontos, és hogyan ellenőrizd?
Tudom, mennyire nehéz megbízni valakiben – különösen, ha fehérneműs vagy aktfotózásról van szó. Sajnos nem alaptalan a bizalmatlanság. Ahogy az élet minden területén, úgy a fotózásban is akadnak, akik visszaélnek ezzel, és akár életre szóló traumát is okozhatnak.
Ha én keresnék fotóst, ezekre biztosan figyelnék:
✅ Szerződés nélkül nincs fotózás! – Ez nem csak a modell, hanem a fotós védelmét is szolgálja. Egy korrekt szerződés tisztázza a képek felhasználását és a jogokat.
✅ Legyen valódi portfóliója! – Nem elég egy Facebook vagy Instagram profil, egy profi fotósnak kell legyen weboldala vagy olyan portfóliója, amelyet bárki megnézhet.
✅ Tudjon referenciát adni! – Ha szeretném, kérhessek elérhetőséget korábbi modellektől, akiket felhívhatok és leinformálhatom a fotóst. Egy megbízható fotós ebben sem lát problémát.
❗ Fontos: Ez az én véleményem és tapasztalatom. Természetesen ettől eltérő működés is lehet korrekt és etikus, de számomra ezek az alapok.
Miért más nálam a fotózás?
📸 Nem futószalagon dolgozom. Nem éltem soha a fotózásból, így annyi időt szánok a modellre, amennyire szükség van. A saját stúdiómban dolgozom, ahol nem kell rohanni, nem érkezik egy óra múlva a következő fotós.
🤝 Empátia és támogatás. A fotózás során figyelek arra, hogy a modellek mindig komfortosan érezzék magukat. Nemcsak képeket készítünk, hanem egy közös alkotási folyamat zajlik, ahol a biztonság és a tisztelet az első.
🔒 Bizalom és biztonság. A hozzám visszatérő modellek (akiket inkább alkotótársaimnak tekintek) megerősíthetik: számomra a legfontosabb, hogy mindenki, aki megtisztel a bizalmával, valóban biztonságban érezze magát.
Ma este ismét a fotográfián gondolkodtam, egy picit visszanéztem az évkezdésre, ami remekül sikerült!
Már régóta dédelgetett fotós terveimet sikerült megvalósítani!
Ezúton is köszönöm a résztvevők segítségét!
Remélem lesz lehetőségem megmutatni ezeket a képeket, vagy egy részüket!
Mindeközben eszembe jutott egy gondolat, amihez most sikerült szavakat is találnom!
Ez akár egy jelmondatom is lehetne!
“Meglátni a szépséget másokban akkor is ha az illető önmagában nem lát semmi szépet!”
Mert nem hiszitek el de mindannyian gyönyörűek vagytok, bármit is gondoltok önmagatokról!
Azt hiszem ez lesz az én küldetésem!